A Sajó és a Hernád: északi folyók horgászata

Aki azt hiszi, hogy Magyarországon csak lassú, síkvidéki folyók vannak, az még nem állt bokáig a Hernád kavicsos zátonyán hajnalban, miközben a domolykók a bedőlt fa alatt rabolnak. A Sajó és a Hernád az ország északkeleti szegletének élénk sodrású, kavicsos medrű folyói, amelyek egészen más horgászatot kínálnak, mint az Alföld vizei. Összeszedtük, mire számíts, és mire figyelj, hogy ezek a sérülékeny folyók még sokáig ilyenek maradjanak.

Két folyó a Felvidékről

Mindkét folyó Szlovákiában ered. A Sajó a Szlovák-érchegységből indul, nagyjából 230 kilométer hosszú, és ennek jó fele esik Magyarországra. Putnok, Kazincbarcika és Miskolc térségén át folyik délkelet felé, majd Tiszaújváros közelében a Tiszába torkollik. A Hernád az Alacsony-Tátra keleti oldalán ered, Kassán át érkezik az országba, és a magyar szakaszán – amely valamivel hosszabb száz kilométernél – a Hernád-völgyön kanyarog lefelé, míg Miskolctól délkeletre a Sajóba ömlik.

A két folyó karaktere hasonló: kavicsos-homokos meder, gyors és lassabb szakaszok váltakozása, folyton vándorló zátonyok, alámosott partok, bedőlt fák. A Hernád különösen természetes jellegű, sok helyen szinte érintetlen kanyarulatokkal. A Sajó mentén a nehézipar egykor komoly terhet jelentett a folyónak; az ipar visszaszorulásával a víz állapota sokat javult, de a folyó ma is érzékeny a szennyezésekre.

Milyen halakra számíthatsz?

A Hernád alsó szakaszán végzett halfelmérések szerint a küsz, a sujtásos küsz és a domolykó a legtömegesebb, de gyakori a márna és a paduc is. Síkvidéki fajok – például a dévérkeszeg – itt alig fordulnak elő. Horgászszemmel:

• Domolykó: a két folyó legjellemzőbb hala, szinte minden bedőlt fa és alámosott part alatt.
• Márna: a sodrásos, kavicsos részeken, a zátonyok alatt.
• Paduc és jászkeszeg: a gyorsabb szakaszokon, főleg tavasszal és ősszel.
• Balin, csuka, süllő, harcsa: inkább az alsóbb, mélyebb, lassabb szakaszokon, a Sajó torkolata felé.
• Sügér: a lassabb kanyarokban, akadók mellett.

Figyelem: védett fajok a horgon

Ezen a két folyón különösen fontos, hogy felismerd a védett fajokat. A Hernádban széles körben elterjedt a kárpáti márna, amely védett – a közönséges márnától kisebb termete és a testén, úszóin látható sötét pettyezettség alapján lehet megkülönböztetni. Előfordul a homoki küllő, a német bucó, a Sajóban pedig a magyar bucó is. Mindegyik védett.

1. Ha nem vagy biztos a hal fajában, engedd vissza.
2. Ne vedd ki feleslegesen a vízből – a horogszabadítást lehetőleg a vízben végezd.
3. Használj szakáll nélküli vagy lenyomott szakállú horgot, ha a helyi szabályok ezt nem tiltják – a kíméletes visszaengedés így sokkal könnyebb.
4. Fénykép előtt gondold át: megéri-e a hal stresszét.

Módszerek a gyors vízhez

Domolykózás: a két folyó klasszikusa. Úszós szerelékkel a sodrással leúsztatva, kis wobblerrel, támolygóval vagy műléggyel a bedőlt fák mellett. A domolykó óvatos: lassan, csendben közelíts, és lehetőleg a víz felől takarásban maradj.

Márnázás: feederrel, a sodrás erősségétől függően nehezebb kosárral, gilisztával, csontival vagy sajttal. A márna a kövek közé húz, ezért erős horog és megbízható előke kell. Fárasztás után a halat a sodrással szemben tartva engedd vissza.

Pergetés a mélyebb szakaszokon: balinra a gyors bevezetőkben, csukára és süllőre a lassabb, mélyebb kanyarokban.

Műlegyezés: a Hernád kavicsos, átlátható szakaszai kiválóan alkalmasak legyezésre, főleg domolykóra.

Mikor érdemes menni?

A legjobb időszak a késő tavasz és a kora ősz, amikor a víz már – vagy még – elég meleg, de nem fogyott el. Nyáron, alacsony vízállásnál a halak a mélyebb gödrökbe és az árnyékos, fás partszakaszok alá húzódnak, ilyenkor a hajnal és az alkony hozza a legtöbb kapást. Egy kisebb áradás levonulása után, enyhén színes vízben a márna és a domolykó is bátrabban táplálkozik.

Biztonság és szabályok

A Sajó és a Hernád gyorsan árad – a felvidéki esőzések után órák alatt megemelkedhet a víz, ahogy azt a 2010-es nagy árvíz is megmutatta.

• Vízállás: indulás előtt nézd meg a vízállást a szlovákiai felső szakaszon is.
• Gázolás: gázlóbot, csúszásmentes talp, és soha ne gázolj magas vagy zavaros vízben.
• Határ: a felső szakaszok Szlovákiában vannak; ott külön, szlovák engedély kell.
• Jegyek: legyen nálad állami horgászjegy és az adott szakaszra érvényes területi jegy. A tilalmi időket és méretkorlátokat a kezelő aktuális horgászrendjéből ellenőrizd.
• Ívóhelyek: tavasszal ne tapodd szét a kavicsos zátonyokat, ezek ívóhelyek.
• Vízi forgalom: nyáron a Hernádon sok a kenus és kajakos, légy velük türelmes.
• Tisztaság: damilt, horgot, csomagolást vidd haza.

Összefoglalás

A Sajó és a Hernád az ország legizgalmasabb „mozgó” horgászvizei közé tartoznak: gyors víz, kavics, domolykó és márna, a lassabb részeken ragadozók. Cserébe figyelmet kérnek – a védett fajok felismerését, a kíméletes visszaengedést és a gyors áradások tiszteletét. Ha útba ejtenéd őket, a térképes keresőben a Borsod megyei folyószakaszok között is érdemes körülnézni.