A Bodrog és a Bodrogköz vizei horgászszemmel

A Bodrogot sokan csak „Zemplén Amazonasaként” ismerik a kenutúrákból, pedig horgászvízként is különleges: alig folyik, mély, a partját ártéri erdő és nádas szegélyezi, a hátországában pedig holtágak sora várja a csendre vágyókat. Aki nem a gyors kapásokat, hanem a karakteres, ragadozós folyót keresi, annak itt a helye. Összeszedtük, mit érdemes tudni, mielőtt bepakolsz.

Rövid folyó, nagy karakter

A Bodrog Szlovákiában, Zemplén község közelében születik az Ondava és a Latorca összefolyásából, és alig 67 kilométer után Tokajnál ömlik a Tiszába. Ebből nagyjából 52 kilométer esik Magyarországra, Felsőberecki és Sátoraljaújhely környékétől Sárospatakon, Olaszliszkán és Bodrogkeresztúron át egészen Tokajig.

A folyó esése természetes állapotában is minimális, ráadásul a Tiszalöki-vízlépcső visszaduzzasztó hatása szinte a teljes magyar szakaszon érződik. Ezért a Bodrog sokszor inkább hosszú, kanyargós állóvízre hasonlít, mint folyóra: a sodrás gyenge, a meder iszapos, a vízmélység sok helyen tekintélyes. A felső, szabadabban folyó részeken és a torkolat közelében több az áramláskedvelő hal, középen a lassú vizet kedvelő fajok uralkodnak.

Mit fogunk a Bodrogban?

A halfelmérések szerint a folyóban a bodorka a legtömegesebb faj, mellette a küsz és a különféle keszegek gyakoriak. A horgászokat persze inkább a ragadozók vonzzák:

• Harcsa: a Bodrog mély, akadós kanyarjai és a tokaji torkolat környéke híresek a nagy harcsákról.
• Süllő: a keményebb aljzatú, mélyebb szakaszokon, főleg alkonyattól.
• Csuka: a nádszegélyek, befolyók és a csendesebb öblök mentén, tavasszal és ősszel.
• Balin és sügér: a torkolathoz közelebb és a kissé gyorsabb részeken.
• Keszegek, ponty, kárász: a holtágakban és a lassú, növényes szakaszokon.

A Bodrogban több védett kishal is él – például különféle csíkfajok, a halványfoltú küllő vagy a selymes durbincs. Ha ilyen akad a horogra, kíméletesen, azonnal engedd vissza.

Módszerek, amik beválnak

A lassú víz miatt a Bodrog inkább „tavas” szemlélettel horgászható. Néhány bevált megközelítés:

• Fenekezés csalihallal: süllőre és harcsára az egyik legmegbízhatóbb módszer, különösen a mederszél és a mély kanyarok találkozásánál.
• Pergetés: csukára a nádfal előtt kis támolygókanállal vagy gumihallal, süllőre fenéken vezetett gumival. Akadós vízen számolj veszteséggel, és ne hagyj műcsalit a vízben, ha ki tudod szabadítani.
• Harcsázás: csónakból kuttyogatva vagy parton erős, megbízható szerelékkel, gilisztacsokorral vagy halszelettel. A harcsás szerelék ne legyen alulméretezett – a megtört, horoggal elúszó hal senkinek sem jó.
• Úszózás: bodorkára és keszegre a part menti lassú vízben, finom szerelékkel, csontival vagy kukoricával.

A Bodrogköz holtágai és csatornái

A Bodrog és a Tisza közé zárt Bodrogköz egykor hatalmas mocsárvilág volt. A lecsapolás és a folyószabályozás után holtágak, morotvák és csatornák maradtak hátra, amelyek ma csendes, sokszor nádas-hínáros horgászvizek. Itt a csuka, a ponty, a compó és a kárász az úr, a horgászat pedig egészen más hangulatú, mint a főmederben.

Ezeknek a vizeknek gyakran saját kezelőjük és külön területi jegyük van, és a szabályok is eltérhetnek – például a csónakhasználat, az éjszakai horgászat vagy az etetés terén. Indulás előtt mindig nézd meg, ki kezeli az adott holtágat, és mit ír elő.

Amire figyelj a Bodrogon

1. Határ: a Bodrog felső szakasza Szlovákiában fut. A magyar jegy csak a magyar vízterületre érvényes, a szlovák oldalon külön, ottani engedély kell.
2. Szabályok: legyen nálad állami horgászjegy és érvényes területi jegy; a tilalmi időket és méretkorlátokat a kezelő aktuális horgászrendjéből ellenőrizd.
3. Áradás: tavasszal a Bodrog kiléphet az ártérre. Ilyenkor a part megközelítése nehéz, és az ártéren ívó halak kímélete miatt külön korlátozások is lehetnek.
4. Vízi forgalom: nyáron sok a kenus és kajakos. Ne dobj át rajtuk, és a szerelékkel ne zárd el a hajózó sávot.
5. Védett terület: a torkolat feletti Bodrog-zug ártere természetvédelmi oltalom alatt áll. Tartsd be a táblákat, ne verj tüzet és ne hagyj szemetet.
6. Halkímélet: merítőszák, pontymatrac és nedves kéz – a nagy harcsát se vonszold végig a parton.

Mikor érdemes menni?

A tavaszi áradás levonulása után, késő tavasszal indul igazán a ragadozós szezon. Nyáron a hajnalok és az esték a legjobbak, mert nappal a víz felmelegszik és a hajóforgalom is nagyobb. Ősszel, amikor a csuka és a süllő falni kezd a tél előtt, a Bodrog talán a legszebb arcát mutatja: köd a víz felett, csend és sárguló ártéri erdő.

Összefoglalás

A Bodrog nem tömegvíz, hanem karakteres, lassú folyó nagy ragadozókkal és egy csendes holtágvilággal a háta mögött. Ha tiszteled a határt, a szabályokat és a védett ártér rendjét, kevés hely ad ilyen élményt az országban. A kiszemelt szakasz vagy holtág megtalálásához érdemes a térképes keresővel körülnézni a Bodrog mentén.